KEZDŐLAP KIÁLLÍTÁS INFORMÁCIÓK A LÁTOGATÓK SZÁMÁRA MAGYAR KULTURÁLIS ÉVAD SAJTÓ PARTNEREK IMPRESSZUM

DEUTSCH
MAGYAR



Download (PDF):

Bevezetés

Szent István és Gizella
Szent Erzsébet
Kottaner Ilona
Haller család
Heltai Gáspár
Toldy Ferenc
Mechwart András
Löw család
Stühmer Frigyes
Eötvös Loránd
Bleyer Jakab
Moholy-Nagy László
Hevesy György
Déry Tibor
Trebitsch Gyula
Kertész Imre
Vándor Tamás
Fogarasi György
Joschka Fischer
Márton László
Müller Ádámne Pelcz Erzsébet
Berlinger Mihály

Történelem


Milyen az élet két ország, két kultúra és két nyelv metszéspontjában? A kérdés egyszerű – de hány és hány bonyolult válasz létezik rá! A magyarok és németek által közösen létrehozott kiállítás azt mutatja be, hogy mennyire különbözőek lehetnek ezek az életutak.

A kiállítás huszonkét ember élettörténetét mutatja be – felölelve az érett középkortól napjainkig terjedő időszakot. Ezek a történetek megmutatják, hogy a két világ közötti "vándorlás" öröm, de teher is egyben. A kiállítás arra is rámutat, hogy a nemzetállami határokban való gondolkodásunk történelmileg még igencsak új keletű és egyáltalán nem magától értetődő. A bemutatott élettörténetek a német-magyar kapcsolatok történelmi fejlődésének mozaikdarabkái.

Néhány életút erősen politikai vonatkozású, mint például Árpádházi Szent Erzsébet esetében is. A magyar király leányát már négyévesen Eisenachba vitték, jövendőbeli férjéhez. 1440-ben, amikor a magyar trón sorsa forgott kockán, udvarhölgye, Kottaner Ilona, igencsak beleszólt a történésekbe, hiszen az elhunyt király fia számára ellopta a szigorúan őrzött Szent koronát.

Sokan a másik országban keresték boldogságukat. Így a mecklenburgi Stühmer Frigyes is, aki Budapesten találta meg azt. 1868-ban kezdett a cukorkagyártásba, 1883-ra pedig már övé volt Magyarország legnagyobb csokoládégyára. Számos tudós és művész a változatás mellett tette le voksát. A budapesti egyetem névadója, a fizikus Eötvös Loránd, 1870-ben Heidelbergben doktorált. Moholy-Nagy László a Bauhaus hagyományait folytató művészként vált világszerte ismertté.

A 20. század viharos történelme számos életútra nyomta rá bélyegét. A később filmes producerré vált Trebitsch Gyula 1944-ben egy koncentrációs táborba került, csakúgy mint (a 2002-es irodalmi Nobel-díjat elnyerő) Kertész Imre. Mindketten túlélték a poklot. Trebitsch Hamburgban alakította ki életterét, Kertész visszaköltözött Budapestre. A magyarországi német Müller Ádámné Erzsike 1944-ben éppen hogy megmenekült attól, hogy Oroszországba hurcolják. Joschka Fischer szüleit 1946-ban telepítették ki Budapest melletti otthonukból.